Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2006. március 1.
“Gyémánt László azt mond, amit akar. Én azt tudom, hogy a holokauszt túlélők nevében nem nyilatkozhatom, mert engem erre nem jogosított fel senki” – szögezte le az Új Magyar Szó megkeresésére Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, miután Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Karának dékánja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélők emlékére hivatkozva utasította el a Bolyai Egyetem létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magyar karokról, Goldner kifejtette: “A zsidó hitközségnek erről a témáról nincsen véleménye. Ez nem a mi dolgunk, mi ebben nem veszünk részt. Ez a román állam és a Babes-Bolyai Tudományegyetem dolga. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy a mi hitközségünk ebbe beleszóljon”. Elmondta, hogy Gyémánt Lászlót nem hatalmazta fel a hitközség, hogy a kolozsvári zsidó közösség nevében beszéljen. Az Új Magyar Szó kérdésére Gyémánt László leszögezte: “Én nem a holokauszt túlélők nevében nyilatkoztam. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen létezik egy judaisztikai program, ennek vagyok a vezetője, a program résztvevői és a magam nevében nyilatkoztam, mint holokauszt túlélők, vagy holokauszt túlélők leszármazottjai.” Gyémánt szerint olyan módszereket használ a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amelyek a göbbelsi vagy sztálini módszerekre emlékeztetnek. „Kiderült ugyanis, hogy olyan emberekre hivatkoznak, akik nem is tudják, miről van szó, olyan e-mailek érkeznek, amelyeket innen, Erdélyből küldenek, de úgy vannak feltüntetve, mintha Bécsből küldték volna. Én ezek ellen a hamisítások, elferdítések ellen tiltakoztam” – tette hozzá. /Debreczeni Hajnal: Gyémánt: göbbelsi módszereket használ a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2006. március 3.
Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (https://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2006. március 7.
Amikor feszült a helyzet, Tudor százezres román tüntető tömeggel fenyeget, az ÚMSZ munkatársa, Székedi Ferenc a tiszteletbeli székely cím elnyeréséről írt ironikus hangnemben. /Székedi Ferenc: Íme, a Székely! = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. március 7.
Az Új Magyar Szó főmunkatársa, Simon Judit kiállt az MSZP mellett, elítélve a Fideszt, mondván, a Fidesznek nem fontos a jogállam, inkább a „nagy magyar kultúra, meg szőlő is lesz, meg lágykenyér, meg olcsó áram, meg családi autó, meg minden…” A Fidesz lopkodja a kopogtatócédulákat és hiába támadja Gyurcsány miniszterelnököt, a kormányfő csak mosolyog. /Simon Judit: Cédulák és cédulások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. március 7.
A Székelyudvarhelyre készülő Corneliu Vadim Tudor szenátor az Új Magyar Szónak úgy fogalmazott: „aki autonómiát akar, menjen Magyarországra”. Az udvarhelyi polgármesteri hivataltól a Nagy-Románia Párt nem kért engedélyt március tizenötödikei rendezvény szervezésére, tájékoztatott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A polgármester arra reagált, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor felhívta a „hazafiakat”, vegyenek részt a március tizenötödikei székely nagygyűlés ellenrendezvényén, és „akadályozzák meg a magyar soviniszta erőket a Székelyföld területi autonómiájának kikiáltásában”, valamint az „ország feldarabolását.” A Corneliu Vadim Tudor által meghirdetett „román hazafias” tüntetéssel kapcsolatban Szász Jenő elmondta, hogy van egy jó oldala is, megmutatja Európának és a román közvéleménynek is, hogy mért van szükség autonómiára a Székelyföldön. Az ellen-tüntetésre a Nagy-Románia Párt százezer résztvevőt vár. A pártelnök az ÚMSZ-nek elmondta, „békés, de határozott” megnyilvánulást akarnak. Kifejtette: a határozott kifejezésen azt érti, hogy „egyszer és mindenkorra határozottan meg akarják értetni azokkal, akik Romániában területi autonómiát akarnak, hogy ez lehetetlen.” „Semmi bajom a magyarokkal. Romániában alig 299 székely él. Nem 299 ezer. Ez mind csalás, és a csalás mögött az RMDSZ áll. A magyarok, azaz a székelyek területi autonómiát akarnak. Azok, akik ezt akarják, menjenek Magyarországra”. Arra a kérdésre, hogy lehet-e számítani március 15-én összecsapásokra, Vadim elmondta, hogy nem szeretné, ha a tüntetés idáig fajulna és Romániában a koszovóihoz hasonló helyzet alakulna ki. Az államfő is megszólalt az ügyben, és arra figyelmeztette a „székelyek vezéreit”, hogy hiba elfogadni egy alkotmányellenes dokumentumot. „Elemezni fogjuk a helyzetet és mindenkit biztosíthatok arról, hogy a román állam meg tudja védeni az ország területi egységét, a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel.” Markó Béla RMDSZ-elnök szerint március 15-e megünneplése a romániai magyarok elnyert joga, ám, mint mondta, ezt a napot nem szabad politikai célokra használni. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vadim: kisasszony, maga magyar? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. március 9.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 9.
„Olyan embertelen és rosszindulatú támadás ez, hogy még minősíteni sem lehet” nyilatkozta az Új Magyar Szónak Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere, annak kapcsán, hogy egy helyi román nyelvű lapban adatok jelentek meg orvosi papírjaiból. A lap „A mániákus Fodor, az autonómiaharcos” címmel, közölte az SZNT marosszéki elnöke általános klinikai megfigyelési lapjának másolatát, amelyből kiderül, hogy Fodornak bizonyos elmeállapoti problémái voltak. „Két és fél évvel ezelőtt az orvosok feltételezték, hogy adrenalin-túltengésem van, és ezért beutaltak az endokrinológiára, ahol a diagnózis nem bizonyosodott be, és az általános kivizsgálás után megállapították, hogy kimerültségből adódó depresszióban szenvedek, amire gyógyszeres kezelést kaptam” – magyarázta a volt polgármester, aki szerint a március 15-re meghirdetett székely népgyűlés kapcsán bányászták elő kórlapját, hogy ezzel is bizonyítsák: elmebetegek vannak a szervezők soraiban. A személyi jogok durva megsértését látja az ügyben a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, mely sajtóközleményben tiltakozott az eset kapcsán és a szakmai titoktartás megsértésére hivatkozva levélben kérte fel a Maros Megyei Orvosi Kamarát, indítson vizsgálatot Fodor ügyében. /Bögözi Attila: Fehérköpenyes lejáratás? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. március 14.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ÚMSZ-nek adott interjújában úgy értékelte, hogy a székely nagygyűlést az RMDSZ elleni kezdeményezés, és határozottan érzi: egyesek a minél rosszabb, annál jobb elmélet mellett foglalnak állást. „Két szék között a pad alatt maradunk mindannyian” – vélte Markó. Az RMDSZ vezetői, az egyházi vezetők, kiemelkedő erdélyi magyar értelmiségiek vagy az RMDSZ-en kívül szerveződő kis alternatív csoportok az alapvető célokban egyetértenek. Markó szerint csak egységes fellépéssel lehet eredményt elérni. Március 15-e külön ünneplésére a rossz példát Magyarország szolgáltatta, hangsúlyozta Markó. Kiemelte, a székelyudvarhelyi nagygyűléssel nem ért egyet. „Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon előre.” /Gujdár Gabriella: Markó Béla RMDSZ-ellenes kezdeményezésnek érzi a székely nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 14.
Miután az ÚMSZ cikket közölt a BBTE honlapján lévő, az egyetem történetét bemutató dokumentumban levő történelmi csúsztatásokról /az egyetem angol nyelvű történelmi felvezetőjében az erdélyi fejedelmek neve románul jelenik meg, és a felvezetőből nem derül ki, hogy a BBTE-t megelőző egyetemek magyar kezdeményezések voltak/, a HHRF /Hungarian Human Rights Foundation, magyar emberjogi alapítvány/ tiltakozni készül Brüsszelben. Hámos László, a civil szervezet elnöke elmondta, periodikusan hírlevelet küldenek az európai politikusoknak, amelyben tájékoztatnak a magyar kisebbség helyzetéről. Következő hírlevelükben lesz benne a tiltakozás is. „Elképesztő dolgok jelennek meg az egyetem honlapján, az egyetem valótlanságokat állít, amikor egy ilyen dokumentumot a honlapján megjelentet” – állapította meg New Yorkban Hámos László, a szervezet elnöke. Hírlevelükkel figyelmeztetni kívánják az európai politikusokat, hogy Románia még nem teljesítette a magyar felsőoktatással kapcsolatos vállalásait. Csucsuja István, a BBTE történelem tanára, a Történelem-filozófia kar dékán-helyettese elmondta, az egyetem történetének magyar verziója előkészületben van. Az angol verzióban megjelenteket Csucsuja nem kívánta kommentálni. /I. I. Cs.: Európai tiltakozás BBTE-honlapért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 22.
Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa elkötelezetten áll ki az MSZP mellett, a magyarországi választási csatározásokról szóló beszámolóiban, így a mostaniban is. /Simon Judit: A szocialisták a nyugalomért, a Fidesz a békéért harcol. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2006. március 23.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 24.
Azzal fenyegették meg Orbán Viktort egy feleségének címzett levélben, hogy ha nem lép vissza a politizálástól, „gyermekeit elrabolják, ledarálják és kutyatápot csinálnak belőlük”. Az esetet bejelentették a Köztársasági Őrezrednek, de nem kértek védelmet. „Különösebb jelentőséget nem kell tulajdonítani a fenyegetéseknek, visszataszító, de remélhetően ezek mögött semmi komoly erő nincsen, hisz 1990 óta minden közéleti figura kap ilyen leveleket” – kommentálta az Új Magyar Szónak Tamás Gáspár Miklós. /Guther M. Ilona, Budapest: Orbán Viktor nem kért védelmet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 27.
Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 27.
A héten távozó Lukács László helyett az április végére összehívandó közgyűlésig a cég felügyelő-bizottságának korábbi tagját, Deák Attilát bízta meg az igazgatótanács az anyagi gondokkal küszködő Krónika ideiglenes vezetésével. „Lemondásom óta inkább csak két programmal: a múlt heti marosvásárhelyi üzleti konferencia megszervezésével és az előfizetés-szervezési projektünkkel foglalkoztam. Az operatív vezetést a tulajdonosi kör képviseletében Kovács Ferenc kolozsvári vállalkozó látta el” – nyilatkozta Lukács László, a kiadóvállalat március 31-ig hivatalban levő vezérigazgatója. Lukács nem kívánt reagálni azon információnkra, miszerint a kiadóvállalat ellen a Krónika egyik hitelezője csődeljárási keresetet nyújtott volna be a napokban, amelyet a bíróság még nem tárgyalt meg. Az átmeneti időszak kérdéseiről döntő igazgatótanácsi ülésen az ÚMSZ információi szerint szóba került a Krónika védjegyének értékesítése, amelyről csak a részvénytársaság közgyűlése dönthet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladják a lapot, ugyanis a védjegy birtokosa rendelkezik a lap kiadási jogával is. „A Krónika nem eladó” – ezekkel a szavakkal cáfolta la kiadó eladásáról szóló híreszteléseket egy hónappal ezelőtt Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner akkor nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál a tulajdonviszony-átrendezés. /Králik Lóránd: Mégiscsak eladó a Krónika? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2006. március 27.
A budapesti internetes újság, a Hírszerző /www.hirszerzo.hu/ Tiszta politika alcímmel hirdeti magát és kínál aktuálpolitikai híreket, elemzéseket, publicisztikákat, információkat. A portálon szinte heti rendszerességgel jelennek meg az erdélyi magyarságról szóló írások. A portál a magyarországi balliberális médiafölényt erősíti, ugyanakkor a határon túli magyar kisebbségeket a jelenlegi budapesti kormány nemzetpolitikája mentén kezeli. A kisebbségi magyarok domináns szervezeteinek kettős legitimitását kész politikai tényként fogadja el: a Budapesten és az utódállamok fővárosaiban egyszerre preferált pártok (RMDSZ, felvidéki MKP, délvidéki VMSZ, kárpátaljai UMDSZ) általában pozitív szövegkörnyezetben jelennek meg a Hírszerzőn. Ezért meglepő volt, hogy Hírszerző egyik munkatársa szóvá tette: önkényesen és megcsonkítva közölte egy publicisztikáját a bukaresti Új Magyar Szó. Az RMDSZ alkonya című publicisztika eredeti verzióját március 22-én olvashatták a hirszerzo.hu látogatói. Gavra Gábor megdöbbenve tapasztalta két nappal később, hogy írásából mindazon részeket kihúzták és kipontozták, amelyekben az RMDSZ-re és annak vezetőire nézve nem túl hízelgő megállapításokat tett. Csak azokat a részeket közölték cikkéből Szász és az ősi román Székelyföld címmel, amelyek megfelelnek az RMDSZ-nek. Az Új Magyar Szóból kimaradt például Gavra következő két mondata: „A szövetség elnöke, Markó Béla láthatóan nehezen viselte az utóbbi hetek eseményeit; reakciói szinte hisztérikusak voltak: március 15-e előtt felelőtlenséggel, utána pedig megalkuvással vádolta meg Szász Jenőt. Valljuk be, furcsa viselkedés, egy hétpróbás, de most teljes joggal pánikba esett pártvezető kapkodása, aki jó néhányszor hagyta már cserben budapesti és bukaresti szövetségeseit, de Basescuban emberére akadt, és talán pályafutása során először felötlik benne, hogy a kizárólag az etnikai kártyával egyben tartott szavazótábora szétszéledhet a következő törvényhozási választásokig.” Szintén hiányzik az ÚMSZ-beli szövegből a következő rész: „Markó Bélának, de a romániai magyar közvéleménynek is furcsa lehet, hogy Basescu partnere éppen az RMDSZ-t mindeddig a román államhatalommal szembeni, főleg autonómiaügyben tanúsított puhasággal vádoló Szász Jenő, aki keménykedéssel, a gettó-Székelyföld ígéretével még Orbán Viktor támogatása mellett is képtelen volt megszorongatni a romániai magyarokat világnézetüktől függetlenül, kizárólag etnikai alapon saját táborában tartani igyekvő RMDSZ-t. Most minderre váratlanul lehetősége nyílik Románia elnökének oldalán” Az eredeti írás utolsó bekezdése szintén kimaradt az Új Magyar Szóból: „ A romániai magyar politikai élet gettó-jellegének felszámolása a benne részt vevők motivációjától függetlenül üdvözlendő lépés. Az RMDSZ pedig joggal aggódik: a magyar szavazatok monopóliumával a legutóbbi választáson még rendelkezett; ám a magyar kisebbség Románián belüli érdekképviseletének monopóliuma most kicsúszott a kezéből.” A kiadója révén a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó „központi pártlap” eljárása láttán a Hírszerző magyarázatot vár az engedély nélküli utánközlésre és a szöveg önkényes megcsonkítására. /Miről ír a magyarországi sajtó? Hamisítással vádolják az RMDSZ-médiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./ Ugyanerről: B. Zs.: Hamisított az RMDSZ szócsöve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./
2006. március 28.
Gyengén szerepeltek a magyar politikai erők az ukrajnai választásokon. A kárpátaljai magyarok két magyar szervezetre adhatták le voksaikat, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségre. Az UMDSZ vezetője, Gajdos István szerint annak köszönhetően, hogy a két párt között nem jött létre egység, a magyar szavazók körülbelül ötven százaléka ukrán pártokra adta voksát. Kovács Miklós, a KMKSZ vezetője az ÚMSZ-nek elmondta: szerinte a rossz eredmény annak is tulajdonítható, hogy nincsenek magyar nyelvű szavazólapok. A két magyar szervezet az előzetes eredmények szerint nagyjából egyforma szavazatszámot szerzett a március 27-i választásokon. A két párt külön listán való választási részvétele nem járult hozzá a rossz eredményhez, véli a KMKSZ vezetője. Mindkét szervezet töredékét kapta annak a szavazataránynak, amit a 2002-es választásokon szerzett. Több ukrán párt befutó helyre magyar jelöltet állított, a stratégia eredményes volt. /Isán István Csongor: Nem támogatták pártjaikat a magyarok. A kárpátaljai magyar választók fele ukrán pártra adta le a voksát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2006. március 29.
Az egyetem fontossága kétségtelen egy nemzeti közösség számára – nyilatkozta Noam Chomsky amerikai professzor az ÚMSZ-nek azzal kapcsolatban, hogy ő is aláírta a Bolyai Kezdeményező Bizottság petícióját az önálló Bolyai Egyetemért. A világhírű filozófiaprofesszor elmondta, hogy magyar barátai felvilágosították a romániai magyarság helyzetéről is, ezek után döntött úgy, hogy aláírja a nyílt levelet. /Isán István Csongor: Chomsky: az egyetem fontossága kétségtelen egy kisebbség számára. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2006. március 31.
Elhunyt Balogh József költő, műfordító /sz. Bukarest, 1931. júl. 18./, akinek a bökversei naponta jelentek meg az Új Magyar Szóban. A 75 éves szerző decemberben kapta meg a Kisebbségi Díjat a Román Írószövetségtől, az Erdélyi lórum, bökversek és öltemények című kötetéért. Balogh József temetése április 1-jén lesz a bukaresti református temetőben. /Cseke Gábor: Az utolsó interjú... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2006. március 31.
Amikor Magyarország uniós tag lett, fölül kellett vizsgálni az egész támogatási rendszert, így az Új Kézfogás Közalapítványét is – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Lábody László, az UKKA elnöke. Hozzátette, a közalapítvány támogatási rendszere teljes mértékben EU-konform. Az UKKA költségvetésében 1997-hez képest 2001-ben volt egy nagy ugrás, 305,5 millió forintról 546 millióra, utána stabil volt 2003-ig, majd csökkeni kezdett. A tavalyi keret 401 millió forint volt. A 2005-ben támogatott pályázatok esetében a legtöbbet, 181 millió forintot (49 százalék) kamattámogatásra használtak fel. Másik nagyobb tételt, 80 millió forintot (21 százalék) az EU-s pályázatokhoz önrész biztosítására ítéltek meg. ISO minőségbiztosításra 20 millió forintot (5 százalék) adtak. Az idén rendelkezésre álló keret 678 millió forint, az eddigi évekhez képest a legmagasabb. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kormány meghatározta célokat az Új Kézfogás kuratóriuma nemcsak teljesítette, hanem „kifejezetten jó ötletekkel, rugalmassággal bővítették a lehetőségeket.” Megszervezték a Kárpát-medencei információs irodák munkaértekezletét március 28-a és 29-e között Budapesten. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) által szervezett eseményen hat ország képviselői vettek részt, számoltak be a 2005. évi tevékenységeikről és vitatták meg a jövőbeli elképzeléseiket, terveiket. Kiderült: eddig összesen 860 ezer magyar igazolványt adtak ki régiószinten, ebből 60 százalék Romániában. /Guther M. Ilona, Budapest: Jövőterveket szőnek az Új Kézfogásnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31/
2006. április 5.
Tíz éve az RMDSZ-vezetők kezén fut át a magyar sajtótámogatás, mind a Communitas, mind az Illyés, mind a Szülőföld Alapítvány kuratóriumaiban a döntő szót Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila vagy Nagy Zsolt távközlési miniszter mondja ki. Így eshetett meg, hogy 2005-ben az Új Magyar Szó 1,2 milliárd lejt kapott a sajtónak szánt 5,2 milliárdos Communitas alapítványi pénzből, míg a Krónika mindössze 50 milliót, írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2006. április 5.
Az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap a leggazdagabb romániai magyar politikus, Verestóy Attila tulajdona, akinek részvényei vannak a Krónikában is. Továbbá médiaérdekeltségei Kovászna és Hargita megyében, s ahol nem ő vásárolja fel a lapokat, rádióadókat, megteszi azt sógora, Ferenczy Károly udvarhelyi vállalkozó – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Kelemen Hunor szenátornak, a SZET elnökének, Verestóy egyik leghűségesebb politikai harcostársának tulajdona a népszerű internetes hírportál, a Transindex – folytatta a lap. A magyar olvasók kénytelenek a RMDSZ sajtómágnásaihoz lojális újságokat olvasni. Ez csak részben igaz, tette hozzá a Háromszék. Léteznek még RMDSZ-tisztségviselőtől független lapok Erdélyben. Többek között a Háromszék vagy az Erdélyi Napló, a Krónika is, ahol lehet ugyan 11,2 százalék részvénye Verestóynak és embereinek, de meghatározni az újság profilját nem tudták. A Krónikánál tulajdonosváltás volt. A lap többségi részvénycsomagját Nagy Elek kolozsvári származású, Magyarországon élő üzletember vásárolta meg, akinek polgári elkötelezettsége közismert. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2006. április 6.
Az Új Magyar Szó munkatársa rossz néven vette, hogy gyimesfelsőloki gyerekek székely és csángó népviseletben megjelentek a Fidesz választási nagygyűlésén. A gyimesfelsőloki iskolát be kell fejezni, ki kell fizetni az esetleges tartozásokat, a lap szerint ezért voltak ott a tanulók. December 5-én „senkinek nem kellettünk”, tette hozzá az újságíró. /Daczó Dénes: Az első sorban tárcsával. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 6.
Fertelmek, ha zengenek címmel az ÚMSZ február 18-i számában Barabás István tiltakozott a trágárság ellen. Ezt vitatta Alburnus név alatt egy olvasónk, majd erre reagált Barabás István. Most ismét Alburnus „vitatkozik”: az „obszcén szavak is kultúránk részét képezik”. Nagy erővel keresett irodalmi művekben előforduló kifejezéseket és azokat idézte. Álszeméremnek nevezte ezek mellőzését. /Alburnus: Mellébeszélünk vagy vitatkozunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 6.
Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 10.
„A választások tétje az, hogy folytatható-e a jelenlegi gazdaságpolitika” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tamás Gáspár Miklós. Szerinte „kaland volna”, ha Orbán Viktor kerülne hatalomra, mert a jelenlegi ellenzéknek „egészen furcsa” javaslatai vannak a gazdaság irányváltásáról. Tamás Gáspár Miklós úgy látja, az erdélyi magyarság számára nincs tétje a választásoknak. „Púp vagyunk a hátukon, a legjobb rólunk nem beszélni” – fogalmazott a közíró, aki szerint a kijelentés a jobb, és a baloldalra egyaránt érvényes. /Cseke Péter Tamás: „Púp vagyunk a hátukon”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 10.
Amennyiben az MSZP alakít kormányt, a nemzetpolitika továbbra is kiemelt helyen szerepel majd a Gyurcsány-kormány programjában” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Majálishangulat uralkodott a kormánypártok székházainál. Mind az MSZP, mind pedig az SZDSZ székháza szomszédságában szabadtéri sátrak alatt gyülekeztek a pártok szimpatizánsai, a sátrak alatt kivetítőkön követték az eseményeket. /Szűcs László: MSZP: a hangsúly az első fordulón volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 10.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) enyhe előnyét mutatták az április 9-én megtartott magyarországi választások részleges eredményei: a szavazatok 92,81 százalékos feldolgozottsága után az MSZP 43,29 százalékkal vezetett a 42,30 százaléknál tartó Fidesz előtt. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 6,16 százalékkal átlépte a parlamenti küszöböt, és ugyanez elmondható a Magyar Demokrata Fórumra (MDF), amely 5,02 százaléknál tartott. „Az erdélyi magyarság számára nincs tétje a magyarországi választásoknak” – kommentálta az Új Magyar Szó felkérésére a választási eredményeket Tamás Gáspár Miklós politikai elemző. A részvételi arány a részleges adatok szerint 67 százalék körüli volt. A választások második fordulóját két hét múlva tartják. /Négypárti Országgyűlés, MSZP-előny. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
